Kedves Mindenki!
Pár hét már eltelt azóta, de akkor megfogalmazódott bennem, hogy ezt megszeretném osztani mindenkivel.
2017. augusztus 20-án megkérte a kezem az az ember, aki a Mindenem.
Végtelenül boldog vagyok.
Minden lánynak kívánom ezt az érzést, amikor az Igazi letérdel eléd és megkérdezi, hogy leszel-e a felesége. Felbecsülhetetlen és hihetetlen.
Abban a pillanatban teljesen világossá válik, hogy ez az ember Velem szeretné leélni az életét.
Nagyon romantikus pillanat, de ez egy igazán komoly kérdés.
Azt gondolom, hogy a házasság egy olyan eskü ami megszeghetetlen. Akkor tiszta szívedből igent mondasz a másikra, de nem csak arra az egy napra, amikor minden fehér és habos, hanem az egész életre.
Én igent mondtam, mert tudom, hogy ő az Igazi.
A találkozásunk nem minden napi.
Egy egész hétvégét töltöttünk együtt novemberben két évvel ezelőtt.
Valahogyan így képzelnék el egy álom randit Budapesten, télen.
Korcsolyázni a Városligetben, együtt vacsorázni és utána még a várost járni és mindent megtudni a másikról.
Akkor azt éreztem, hogy mindent tudni akarok róla és nem akarom, hogy vége legyen.
Mikor először megláttam, tudtam hogy Ő az és csak azt kívántam, hogy nagyon jó legyen. Utólag elmondhatom, hogy nagyon jó volt.
Mikor hazaértem csak annyit mondtam, hogy pont olyan volt amilyennek szerettem volna.
Azóta nagyon sok minden történt...
Ideköltöztem hozzá.
Megismertük egymást még jobban.
Már nem tudom elképzelni nélküle.
Mindenkinek nehéz néha és azt gondolom, hogy minden kapcsolatban vannak kisebb összezörrenések, de mikor a következő pillanatban már látod a szemét mosolyogni, akkor tudom, hogy ez semmiség.
Csak azt tudom, hogy jól akarom csinálni magam miatt és miatta is.
Sajnos nem igazán mondhatom azt, hogy volt olyan barátom, aki büszke volt rám. Talán egy Rajta kívül. Mindenki másnak volt valami problémája. Hogy kövér vagyok, szemüveges, bénák a vicceim, nem vagyok jó fej.
Soha nem voltam megelégedve magammal, talán nem is leszek... De...
Furcsa volt találkozni azzal az emberrel aki mindig szépnek lát és mindig büszkén vállal. Őszintén...
A lányok mostanában egyre rövidebb ruhákat hordanak, mélyebb kivágásokkal és nem esznek csak diétás cuccokat közben a kalóriákat számlálgatva.
Üzenem ezeknek a lányoknak, hogy NEM KELL...
MINDENKI ÚGY TÖKÉLETES AHOGY VAN!
Aki elkeseredetten keresi a szerelmet...
Tudom, hogy azt a legnehezebb hallani, hogy engedd el, de ENGEDD EL!
Jönni fog, ha készen állsz rá... Csak higyj benne!
Mikor találkoztam Vele, az életem azon szakaszát éltem, amikor teljesen elégedett voltam mindennel. Szerettem a munkám, a családom, a barátaim és csak élveztem az életet.
És aztán jött Ő...
És már maradni is fog... Örökre!
Végtelenül boldog vagyok és mindenkinek kívánom a boldogságot!
És csak szeretném világgá kürtölni!!!
Kívánom mindenkinek, hogy találja meg az Igazit!
Az én Igazim tudja, hogy szeretem, de ha esetleg olvasod Te is: SZERETLEK!
Szép estét!
Zs.
Pár hét már eltelt azóta, de akkor megfogalmazódott bennem, hogy ezt megszeretném osztani mindenkivel.
2017. augusztus 20-án megkérte a kezem az az ember, aki a Mindenem.
Végtelenül boldog vagyok.
Minden lánynak kívánom ezt az érzést, amikor az Igazi letérdel eléd és megkérdezi, hogy leszel-e a felesége. Felbecsülhetetlen és hihetetlen.
Abban a pillanatban teljesen világossá válik, hogy ez az ember Velem szeretné leélni az életét.
Nagyon romantikus pillanat, de ez egy igazán komoly kérdés.
Azt gondolom, hogy a házasság egy olyan eskü ami megszeghetetlen. Akkor tiszta szívedből igent mondasz a másikra, de nem csak arra az egy napra, amikor minden fehér és habos, hanem az egész életre.
Én igent mondtam, mert tudom, hogy ő az Igazi.
A találkozásunk nem minden napi.
Egy egész hétvégét töltöttünk együtt novemberben két évvel ezelőtt.
Valahogyan így képzelnék el egy álom randit Budapesten, télen.
Korcsolyázni a Városligetben, együtt vacsorázni és utána még a várost járni és mindent megtudni a másikról.
Akkor azt éreztem, hogy mindent tudni akarok róla és nem akarom, hogy vége legyen.
Mikor először megláttam, tudtam hogy Ő az és csak azt kívántam, hogy nagyon jó legyen. Utólag elmondhatom, hogy nagyon jó volt.
Mikor hazaértem csak annyit mondtam, hogy pont olyan volt amilyennek szerettem volna.
Azóta nagyon sok minden történt...
Ideköltöztem hozzá.
Megismertük egymást még jobban.
Már nem tudom elképzelni nélküle.
Mindenkinek nehéz néha és azt gondolom, hogy minden kapcsolatban vannak kisebb összezörrenések, de mikor a következő pillanatban már látod a szemét mosolyogni, akkor tudom, hogy ez semmiség.
Csak azt tudom, hogy jól akarom csinálni magam miatt és miatta is.
Sajnos nem igazán mondhatom azt, hogy volt olyan barátom, aki büszke volt rám. Talán egy Rajta kívül. Mindenki másnak volt valami problémája. Hogy kövér vagyok, szemüveges, bénák a vicceim, nem vagyok jó fej.
Soha nem voltam megelégedve magammal, talán nem is leszek... De...
Furcsa volt találkozni azzal az emberrel aki mindig szépnek lát és mindig büszkén vállal. Őszintén...
A lányok mostanában egyre rövidebb ruhákat hordanak, mélyebb kivágásokkal és nem esznek csak diétás cuccokat közben a kalóriákat számlálgatva.
Üzenem ezeknek a lányoknak, hogy NEM KELL...
MINDENKI ÚGY TÖKÉLETES AHOGY VAN!
Aki elkeseredetten keresi a szerelmet...
Tudom, hogy azt a legnehezebb hallani, hogy engedd el, de ENGEDD EL!
Jönni fog, ha készen állsz rá... Csak higyj benne!
Mikor találkoztam Vele, az életem azon szakaszát éltem, amikor teljesen elégedett voltam mindennel. Szerettem a munkám, a családom, a barátaim és csak élveztem az életet.
És aztán jött Ő...
És már maradni is fog... Örökre!
Végtelenül boldog vagyok és mindenkinek kívánom a boldogságot!
És csak szeretném világgá kürtölni!!!
Kívánom mindenkinek, hogy találja meg az Igazit!
Az én Igazim tudja, hogy szeretem, de ha esetleg olvasod Te is: SZERETLEK!
 |
| Nálunk már esett a hó :))) |
Szép estét!
Zs.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése