Kedves Mindenki!
Sok idö eltelt az utolso irasom ota...
Nincs mit tenni, az elmult honapokban sok minden tortent es nem is igazan tudtam mirol irhatnek. Valojaban sok minden tortent...
Gondolkoztam, hogy az elmult honapok tapasztalatabol mi az, ami erdekelne azokat, akik olvassak a blogomat.
A svajci korhazak? Esetleg a kulonbozo autoszervizek? Illetve eleg jartas lettem az 5-ös BMW-k szeria hibaival kapcsolatban is...
Mindezek azonban ugy gondolom, megtortentek, de egyik sem olyan tema, amit bovebben kifejtenek itt a blogon.
Mielott belekezdenek a temamba meg kell jegyeznem, hogy meseszep volt a nyar itt is. Igazi melegek voltak es tenyleg lehetett elvezni. Viszont most mar bekoszontott az osz, az o ezerszinu csodajaval, amit kulonosen szeretek itt a hegyekben.
Az osz eljottevel mindig ugy erzem, hogy mindennek megvan a maga ritmusa es bàja.
Az oszben azt szeretem a legjobban, mikor eloszor kell hosszunadragot venni. Mikor napkozben meg sut a nap es eleg a polo, de este mar jol esik a kabat. Szeretem az avar illatat, az erdo sokszinuseget. Szeretek reggel meleg kakaot inni, hogy a felmelegitse a lelkem.
Ezekkel a gondolatokkal indultam el hetfon kirandulni a hegyekbe.
Olyan uton mentunk, amelyet mar tobbszor megtettunk. Volt amikor biciklivel, de telen a szikrazo napsutesben is. Az eredeti otlet nem ez az utvonal lett volna, de vegul az en akaratom gyozedelmeskedett :)
Fel voltam szerelkezve... Vittem a hatalmas hatizsakom, amibol nem maradhatott ki a jutalom sör :D és még mellé kerult Pisti hatalmas fenykepezogepe is.
Elvittem magammal, bar nem ertek hozza, de nagyon-nagyon szeretek fenykepezni...
Az elso 500 meteren mindig azt erzem, hogy inkabb otthon kellett volna maradni. Ez most sem volt maskepp.
A panoramautat valasztottam, amit most Zerfreilatol Gadastatton keresztül vissza Valsba tettunk meg. Zerfreilatol Gadastattig 5.4 km 476m szintkulonbseggel, es meg onnan kb. 6km vissza a faluba.
Nem a legmegterhelobb kirandulas, de a latvany az meseszep.
A mezok meg zoldek, a gazdak kaszalnak es gyujtik a szenat, de a hegy oldal mar kezd rozsdaszinu lenni es nehol mar a zold sargaba valt. Ahogy ott setaltunk egyre csak azon voltam, hogy ezeket a pillanatokat magamba kell szippantsam, hogy mikor elfaradok, akkor tudjak ujabb erot meriteni ezekbol a csodas emlekekbol.
Mikor esik az eso es duzzogok, hogy bent kell ulni a szobaba, akkor tudjak ezekre a pillanatokra gondolni, mikor a testveremmel jartuk a hegyeket.
Tudjak magamon nevetni, mikor a kalandos utat valasztottuk es en csak ugy szokasosan elestem.
Tudom, hogy otthon meg nyar van, de mar csak 2 nap es hetvege, igy mindenkit arra buzditok, hogy "Irany a termeszet" mert egyszeruen varazslatos az a vilag, ami korul vesz bennunket csak eszre kell vennunk es hagynunk kell, hogy elbuvoljon.
Szep napot!
Zs.
u.i.: Mire ti ezt olvassatok mar reggel lesz :)
Sok idö eltelt az utolso irasom ota...
Nincs mit tenni, az elmult honapokban sok minden tortent es nem is igazan tudtam mirol irhatnek. Valojaban sok minden tortent...
Gondolkoztam, hogy az elmult honapok tapasztalatabol mi az, ami erdekelne azokat, akik olvassak a blogomat.
A svajci korhazak? Esetleg a kulonbozo autoszervizek? Illetve eleg jartas lettem az 5-ös BMW-k szeria hibaival kapcsolatban is...
Mindezek azonban ugy gondolom, megtortentek, de egyik sem olyan tema, amit bovebben kifejtenek itt a blogon.
Mielott belekezdenek a temamba meg kell jegyeznem, hogy meseszep volt a nyar itt is. Igazi melegek voltak es tenyleg lehetett elvezni. Viszont most mar bekoszontott az osz, az o ezerszinu csodajaval, amit kulonosen szeretek itt a hegyekben.
Az osz eljottevel mindig ugy erzem, hogy mindennek megvan a maga ritmusa es bàja.
Az oszben azt szeretem a legjobban, mikor eloszor kell hosszunadragot venni. Mikor napkozben meg sut a nap es eleg a polo, de este mar jol esik a kabat. Szeretem az avar illatat, az erdo sokszinuseget. Szeretek reggel meleg kakaot inni, hogy a felmelegitse a lelkem.
Ezekkel a gondolatokkal indultam el hetfon kirandulni a hegyekbe.
Olyan uton mentunk, amelyet mar tobbszor megtettunk. Volt amikor biciklivel, de telen a szikrazo napsutesben is. Az eredeti otlet nem ez az utvonal lett volna, de vegul az en akaratom gyozedelmeskedett :)
Fel voltam szerelkezve... Vittem a hatalmas hatizsakom, amibol nem maradhatott ki a jutalom sör :D és még mellé kerult Pisti hatalmas fenykepezogepe is.
Elvittem magammal, bar nem ertek hozza, de nagyon-nagyon szeretek fenykepezni...
Az elso 500 meteren mindig azt erzem, hogy inkabb otthon kellett volna maradni. Ez most sem volt maskepp.
A panoramautat valasztottam, amit most Zerfreilatol Gadastatton keresztül vissza Valsba tettunk meg. Zerfreilatol Gadastattig 5.4 km 476m szintkulonbseggel, es meg onnan kb. 6km vissza a faluba.
Nem a legmegterhelobb kirandulas, de a latvany az meseszep.
 |
| Zerfreilahorn ("Bündner Matterhorn") |
A mezok meg zoldek, a gazdak kaszalnak es gyujtik a szenat, de a hegy oldal mar kezd rozsdaszinu lenni es nehol mar a zold sargaba valt. Ahogy ott setaltunk egyre csak azon voltam, hogy ezeket a pillanatokat magamba kell szippantsam, hogy mikor elfaradok, akkor tudjak ujabb erot meriteni ezekbol a csodas emlekekbol.
Mikor esik az eso es duzzogok, hogy bent kell ulni a szobaba, akkor tudjak ezekre a pillanatokra gondolni, mikor a testveremmel jartuk a hegyeket.
Ezeket a szineket, illatokat es erzeseket magammal hoztam es neha nagyon nehez tavol lenni az otthontol, de az ilyen pillanatok egy kicsit azert karpotolnak.
Tudom, hogy otthon meg nyar van, de mar csak 2 nap es hetvege, igy mindenkit arra buzditok, hogy "Irany a termeszet" mert egyszeruen varazslatos az a vilag, ami korul vesz bennunket csak eszre kell vennunk es hagynunk kell, hogy elbuvoljon.
Szep napot!
Zs.
u.i.: Mire ti ezt olvassatok mar reggel lesz :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése